2013. február 19., kedd



1.fejezet
Félálomba voltam, mikor Bruno, a kutyám rám ugrott és eszeveszettül kezdett el nyaldosni. Sikeresen lekapartam magamról, majd a mosdó felé vettem az irányt. Gyorsan lezuhanyoztam, majd a gardrobom elött vaciláltam két ruha között, egyszerűen nem tudtam eldönteni melyiket vegyem fel. Egy amerikai zázslós felsőt vettem fel farmerrel. Mivel anyu szólt, hogy késésben vagyunk, gyorsan felkentem egy halovány sminket és megcsináltam a hajam. Lerohantam az emeletről és felvettem az egyik conversem. A suliba már késve érkeztem. A tanárral együtt mentem be a tánc terembe. Bocsánatot kértem a késésért, majd beálltam a többi lány közé. A tanárunk fel volt dobódva, mert egy nagyon jó hírt akart közölni. Állítása szerint holnap valakinek megfog változni az élete. A nagy hír tehát az volt, hogy holnap ellátogat hozzánk a One Direction és kiválasztják menedzserükkel, Simonnal a legjobb táncost közülünk, és az a szerencsés lány egy 3 hónapos turnén fog részt venni. Mondanom se kell, hogy nagyon nem örültem a hírnek. Hiszen én utálom a One Directiont. Pff..remélem nem engem ér majd az a nagy „szerencse”, hogy velük turnézhassak. Óra után legjobb barátnőmmel, Emmával latolgattuk az esélyeinket a turnézáshoz. Aztán Emma elkezdett faggatni Edwardról, hogy mi van vele, mivel egy hónapja szakítottunk. Ő a volt pasim, Edward Mayer. A szakításunk nagyon rosszul esett, mivel megcsalt egy másik lánnyal, ráadásul nekem tényleg tetszett. Akkor, egy hónappal ezelőtt, még nagyon nehezemre volt elválni tőle, de mostmár elfelejtettem az ügyünket, hisz nem volt igazi szerelem, csak az egyikünk részéről. Ezért remélem, már soha többé nem találkozunk. El is költözött már, New Yorkba. A nap többi része már hamar eltelt. Második órán kaptam egy hármast földrajzból (Hurráá!), ötödik óráig nem történt semmi. De a hatodik óra volt a legjobb! Kaptam egy négyest töriből, és így kijavítottam a jegyem és hármas leszek évvégén! Aminek borzalmasan örültem, mert sose voltam még  hármas ebből a tárgyból. Szóval a suliban minden rendben volt. Fél kettőkor anyu jött értem a húgommal együtt. Miután hazaértünk ebédeltem (húsleves és csirkecomb főtt krumplival,fujj), aztán kicsit gépeztem (facebook) majd elkészítettem a házit és utána áthívtam Emmát. Sajnos nem tudott jönni, mert holnapra gyakorolt, ő ugyanis nagyon szereti az 1D-t és ő akart lenni a legjobb a holnapi válogatáson. Aztán az este további részében a húgomra kellett vigyáznom, mert anyu elment bevásárolni. Mellesleg a húgomra vigyázni elég nagy kihívás, mert igen buzgó gyerek.  De ezt is túléltem. Este korán lefeküdtem, mivel azért a holnapi válogatáson jól akartam szerepelni, nem szeretem a 1D-t, de egy világkörüli turné nekem se lett volna rossz.
Reggel mindenkinél előbb fent voltam, gyorsan elkészültem. Meg sem vártam anyuékat, inkább gyalog mentem, hogy hamarabb odaérjek. Nagyon izgatott voltam. Akartam turnézni, de nem a fiúkkal. Szóval nem tudtam eldönteni mit csináljak. Legyek rossz, hogy tuti ne én kerüljek be, vagy legyek nagyon jó, hogy teljesüljön az álmom. Ezeken a lehetőségeken vaciláltam, miközben beértem a suliba. Már mindenki ott volt, és mindenki izgatottnak látszott. Nyolckor megérkeztek a fiúk. Amikor beléptek, rajtam kívül mindenki  elpirosodott, valakit már az ájulás kerülgettett. Nem értem hogy lehet ilyen nyálas kölyköket ennyire szeretni?! Ahogy beléptek, elnéztem rajtuk. Mind az öten csőgatyát viseltek, hozzá buzis pólókkal. Harryn, asszem így hívják azt a göndör kiskölyköt, rózsaszín (!) póló volt. Majdnem hánytam..bah. És a lányok meg mind oda vannak értük..  Emma nagyon várta már, hogy sorra kerüljön, állítása szerint egész este gyakorolt. Elkezdődött a válogatás. Utolsóként kerültem sorra. Feltűnt, hogy Harry nagyon nézett engem, ne meg persze a dekoltázsom. Egyszer láttam facebookon, hogy ez a kis göndör gyerek egy éjszakás kalandokra csábítja el a lányokat. Jellemző. Kihasználja, hogy híres, és sok lány szerint írtó szexi. A fiúk kimentek a teremből, megvitatni, hogy ki volt a legjobb. 30 perc után visszajöttek, elmondani, hogy kit választanak. Mindenkit megdicsértek. Simon ezt mondta: „Mindenki nagyon jól teljesített, de csak egy embert lehet kiválasztanunk. A döntésünk pedig te vagy!” És elkezdtek mutogatni. FELÉM! Nekem csak akkor esett le amikor, Harry odajött hozzám, megölelt és odasúgta, hogy „holnap indulunk, szépség”. Én eltoltam magamtól és undorodva néztem rá. Mindenki döbbenten nézett felém és látszott, hogy most sok táncastársam szivét törtem össze. Pedig szerintem ők jobban megérdemelték volna.

2 megjegyzés:

  1. Szia :)
    Őszintén szólva a történeted egész izgalmasnak hangzik, és már várom a következő rész, de mivel még csak az első fejezet van fenn, nem tudok úgy igazán véleményt alkotni. Így követni fogom a blogod, és ha már kibontakozik a történet, még fogok írni ígérem :)
    A kinézet még elég sablonos, de ezen könnyen lehet változtatni, viszont önmagában nem rossz. Amit viszont hiányolok az a chat, hogy tudj beszélgetni az olvasóiddal :)plusz én az elrendezések, bejegyzés résznél beraknám a véleménygombokat, hogy az emberek tudjanak pipálni, tetszik-e nekik amit csinálsz vagy elolvasták-e az adott fejezetet. Bár ez utóbbi csak szerény véleményem :)
    Összességében ígéretesnek látszik a blog, csak így tovább :D <3 xoxo

    VálaszTörlés
  2. Köszi a tanácsaidat megpróbálok megtenni tőlem minden telhetőt:)

    VálaszTörlés